Megvan az első idegen bolygó, amit a James Webb űrteleszkóp fedezett fel
A TWA 7b kódjelű bolygó felfedezése fontos lépés afelé, hogy egyszer Föld méretű bolygókat találjanak a csillagászok.
A TWA 7b kódjelű bolygó felfedezése fontos lépés afelé, hogy egyszer Föld méretű bolygókat találjanak a csillagászok.
Sokkal összetettebb a Jupiteren látható sarki fény – és most a NASA egyik legfejlettebb űrteleszkópja segített jobban megérteni, miben más, mint a földi sarki fények.
Brit kutatók szerint a víz már 100 millió évvel az ősrobbanás után is létrejött a világegyetemben.
A K2-18b nevű exobolygó légkörében olyan kémiai anyagot találtak a Cambridge-i Egyetem tudósai, amit a Földön csak az óceánban lévő mikroorganizmusok termelnek meg.
A James Webb űrteleszkóp segítségével is sikerült megfigyelni a ZTF SLRN-2020 nevű csillagot, amely a jelek szerint nem úgy pusztította el a bolygóját, ahogy korábban sejteni lehetett.
A NASA 2024. december 27-e óta kíséri szoros figyelemmel a 2024 YR2 nevű aszteroidát, és most úgy tűnik, nem a Földbe, hanem a Holdba csapódhat be.
A James Webb űrteleszkóp ezúttal a Naprendszer legtávolabbi bolygója, a Neptunusz felé fordult, amivel kapcsolatban egy meglepő felfedezést is tettek a brit kutatók.
Régóta próbálják már megfejteni a kutatók, mik lehetnek azok a vörösen világító foltok, amelyek az univerzum hajnalából ragyognak a Föld felé. Egy új tanulmány közelebb vihet a megoldáshoz.
A Spizter űrtávcső után a James Webb űrteleszkóppal is megfigyelték a tudósok a Földtől mitnegy 630 fényévre található Herbig–Haro-objektumot. Az új fotó lenyűgöző lett.
A James Webb űrteleszkóp a Földtől mintegy 130 fényévre lévő HR 8799 nevű rendszert vizsgálta, amelynek elemzése azt mutatta, több nehéz elem is jelen van a csillag körül keringő bolygók légkörében.
Amerikai csillagászok a James Webb űrteleszkóp segítségével figyelték meg a Tejútrendszer közepén található szupermasszív fekete lyukat, aminek köszönhetően az is érthetőbbé válik, milyen fizikai törvényszerűségek működnek az objektumnál.
A James Webb-űrteleszkóp segítségével fedezték fel a tudósok a Csu-lung nevű galaxist, ami 1,13 milliárd évvel az ősrobbanás után már kifejlett állapotban létezett. Mindez azt mutatja: még sok mindent nem ismer a tudomány a galaxisok fejlődéséről.
A Sombrero-galaxist még 1781-ben fedezték fel, a Hubble pedig már készített róla fotót. A James Webb űrteleszkópnak köszönhetően most alaposabban szemügyre lehet venni.
A Hubble és a James Webb űrteleszkópok két olyan galaxist fotóztak le, amelyek 114 millió fényévre vannak a Földtől, épp az egyesülés fázisában.
A James Webb űrteleszkóp segítségével bukkantak a tudósok a LID-568 kódjelű szupermasszív fekete lyukra, aminek fényessége minden eddigi ilyen objektumnál nagyobb.
A Tejútrendszer legnagyobb szuper csillaghalmaza a Földhöz legközelebbi ilyen csillaghalmaz is egyben, ami kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a tudósok a James Webb űrteleszkóp segítségével tanulmányozzák. A cél, hogy jobban megértsék a csillagok születését és evolúcióját.
A James Webb űrteleszkóp segítségével olyan bolygókra bukkantak a tudósok, amelyek hasonló módon keletkeztek, mint a csillagok.
Az LHS 1140b az egyik legjobb esély arra, hogy a tudósok a Naprendszeren kívüli élet után kutassanak.
Az Európai Űrügynökség kutatói a gravitációs lencsehatással figyeltek meg egy 6 milliárd fényévre található kvazárt, aminek képe pontosan úgy rajzolódott ki a szenzoron, ahogy azt Einstein megjósolta.
A NASA tudósai a James Webb űrteleszkóp segítségével a középső infravörös hullámhosszú fényt rögzítették, ami kirajzolta, hogyan is néz ki a születőben lévő csillag, az L1527.